Agents of Shield


 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Üdvözlünk Shield Frpg oldalán
Kedves idegen!

Magyarország egyetlen Marvel Shield témájú oldala ez. Oldalunk nem a teljes Marvelel foglalkozik, hanem a népszerű sorozattal a Shield ügynökséggel. Magyarországon is hatalmas sikert aratott, már szinkronnal is megtekinthető. Amerikában pedig nem rég ért véget a második évad. Izgalmas világ, rengetek lehetőséget tartogat a kedves regisztrálóknak. Ne habozz, keresd fel a karaktereket!



Oldalunk alapítása: 2015. 05.30

Mindent megtudhatsz..

Sok a kérdés azzal kapcsolatban hogy hol tartunk, milyen filmeket érintettünk eddig!


Sorozatban ahol járunk:
(Némi kitalációval.)

A shield még Nick Fury vezetésével működik. A hydra jelenleg megbújik a Shielden belül. Fitz, Simons, May, Skye, Ward, Raven E. Petrovn, Bobbi Morse Phil Coulson csapatában vannak Nick Furytól kapott gépen valamint a titkos hadiszálláson is. Nick Fury úgy véli a Hydra még nem tűnt el ezért megbízza Coulsont, hogy a hadiszálláson kémkedjen a csapatával utánuk. Megkéri Bobbi Morse ügynököt, hogy kémkedjen és, ha a Hydra bármilyen jelét találja épüljön be.


Világleírás
Filmek amiket érintettünk;


Hulk 1-2,
Thor 1-2,
Vasember: 1-2-3,
Amerika Kapitány: 1,
Bosszúállók első része



Amiket érinteni fogunk a játéktéren:
Amerika Kapitány: Tél katonája,
Bosszúállók: Ultron Kora.
Miket tervezünk játéktérre vinni? : Itt megtudhatod, hogy mik a terveink..


Új üzeneted jött?
Kukkants be!



We are Grounders
Vendég
Szer. Aug. 26, 2015 2:40 pm
Partner kereső
Daniel Whitehall
Szer. Aug. 26, 2015 2:23 am
- Echo -
Vendég
Szer. Aug. 19, 2015 11:30 am
CAELESTIS INFERNUM
Vendég
Szomb. Aug. 08, 2015 9:50 pm
St. Claire Hospital
Vendég
Hétf. Aug. 03, 2015 4:03 pm
The Change
Vendég
Vas. Aug. 02, 2015 11:56 am
Among the prison walls - Thor és Loki
Thor
Pént. Júl. 31, 2015 2:04 pm

Ki van itt?


Ügynökeink száma
A föld összes részén..


Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (67 fő) Szomb. Május 30, 2015 8:13 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Lucinde Armstrong

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


Lance Hunter

I am Outlaws
avatar
Agent of Shield
Felhasználó profiljának megtekintése
:
Szintem : Még nem
Hírnevem : 0
Play by : Nick Blood
Csoportom : Törvényen kívüli (Zsoldos)
:



Vas. Május 31, 2015 5:56 pm
Tárgy - Re: Lucinde Armstrong







Elfogadva, gratulálunk..



Nagyon tetszett a történet. Tényleg minden részletet kimerítően sikerült megismernem a karaktert és motivációit. A történet ugyan nem végződik valami szépen, de remélem megtalálod a helyed ebben a szövevényes világban. Kiváló munka. Avatar és a képesség lefoglalása után irány a játéktér. Gratulálok, üdv köreinkben!








Vissza az elejére Go down


Lucinde Armstrong

I am Inhuman
avatar
Agent of Shield
Felhasználó profiljának megtekintése
:

► You can see my sweet smile before I kill you! ◄
Szintem : ► NEkem nem kell ◄
Várom : ► Nobody◄
Hírnevem : 0
Play by : ► Claire Holt◄
Csoportom : ► Inhuman◄
:

► You want kill me? Try baby... ◄



Vas. Május 31, 2015 5:48 pm
Tárgy - Lucinde Armstrong





Lucinde Armstrong
NO ONE IN THIS WORLD IS TRULY FEARLESS...

Ki vagyok?


Teljes neved : Lucinde Armstrong


Beceneved: Lucy, Cindy


Szintem: -


Csoportom & Rangom : Inhuman


1990. március 6., Kree City közelében


családdal a kapcsolat: Egyszer volt családom, mára semmi sem maradt belőle...


5 db jellemző rád: bájos, aranyos, pszichopata, gyilkos, jó színésznő


Képességem:
Látszat: A képesség azt takarja, hogy képes vagyok mások fejében illúziókat kelteni és elferdíteni a valóságot egy fokig, de csak érintés útján.





Titkos aktám



Ohhh... én egyedül dolgozom, vagy csak rövid ideig másokkal, hisz ki szereti, ha van egy ember, aki látta, hogy egy másikat megöltél? Senki sem szeret szemtenúkat hagyni maga után, hát én sem szeretek... Én egy bujkáló Inhuman vagyok, aki egyszerre használja az eszét, és az erejét is. Nem vagyok a sokáig szöszmötölős típus, inkább a lobbanékony fajta vagyok.


▼Δ▼Δ▼Δ▼Δ▼Δ▼Δ▼Δ▼Δ▼Δ



1990. március 6-án láttam meg a napvilágot a Kree City közelében. Tavasz évszakában születtem és imádom a növényeket… Szerettem a természetben lenni, már akkor is. Nem tudom, hogy most meséljem-e el, vagy később, hogy mi is az én titkom, de tartogassuk későbbre, úgy izgalmasabb. Átlagos gyereknek hittem magam, hisz semmi okom nem volt mást gondolni… Na jó az átlagos hazugság. Én voltam a legszebb és legcsodálatosabb ember, akit a föld a hátán hordott… Igen az egészséges önbizalmam már akkor is meg volt… Nem történtek furcsa dolgok és arra emlékszem, hogy az intézet egyik orvosa gyakran meglátogatott minket anyával. Persze ez a látogatás egy vizsgálat volt. Furcsa dolgokat kérdezgetett, amikre nem tudtam mit válaszolni… Féltem az orvostól és szerintem ez teljesen normális volt, hisz csak 4 éves voltam. Olyanokat kérdezett, hogy nem történtek-e velem furcsa dolgok, mint például képek ültetése anyám elméjébe. Csak bambán bámultam rá és röhögtem… Akkoriban valami ilyesmit mondhattam: "Hogy lehetnék képes anyuci micsodájába képeket rakni? Nézz a falra! Bácsi, egy akkora kép nem fér anyu elméjébe." Igen… az elme szó még ismeretlen volt és ezóta a bácsit butának néztem, de rendszeresen jött látogatni és mikor hét éves voltam rájuk nyitottam anyu hálójában. Nem tudtam mit tesznek, de nem is érdekelt.
Jöttek a sulis évek és furcsa dolgok történtek velem… Ezekről majd később beszámolok, de jöjjenek a sulis éveim. Én voltam az iskolában a Barbie princess. Mindenki engem követett, mindenki rám hallgatott és mindenki felnézett rám. Igen, imádtam a sulis éveket. Szurkoló lány voltam és versenyekre jártam… Anyu egyre többet dolgozott és keveset foglalkozott velem… Apu-t még nem is hoztam szóba, mert nem tudom ki is az én apám, de az igazat megvallva nem is érdekelt… Ha ennyi éven át nem foglalkozott velem, akkor ne most kezdje el! Remélem soha nem ismerem meg azt a férfit! Történt egyszer, hogy meg akartam látogatni anyut, de épp akkor végzett, mikor beléptem volna az intézet kapuján… Nagyon ki volt akadva és megtiltotta, hogy az intézet közelébe menjek. Nem tudtam hova tenni ezt a hatalmas féltést, de ráhagytam. Én se engedtem volna az egyetlen, pici, gyönyörű, csodálatos, szépségkirálynőnek való lányomat begolyózott emberek közelébe. Ami fura volt, hogy anyu kezében egy hatalmas dosszié volt, ami gondolom fontos munka lehetett, hisz hazahozta. A kocsiban elakartam olvasni, de kikapta a kezemből és bedobta a kesztyűtartóba, majd külön kihangsúlyozta, hogy TILOS elolvasni. Csak megrántottam a vállam és inkább megigazítottam a hajam... Bár kezdett fura lenni, hoyg elköltöztünk azóta minden hónapban, és el kellett kezdenem bújkálni...
Most jön az a pillanat, mikor az a doktor, aki kiskorom óta látogat és kikérdez mindenről, megtalálom anyám ágyába, jobban mondva anyámon. Egyből becsaptam az ajtót és próbáltam kiverni a képet a fejemből. Lesétáltam a nappaliba és bekapcsoltam a TV-t... remélem nem vették észre, hogy volt egy nem várt látogatójuk. Már lassan eltelt fél óra és még mindig nem voltak sehol, minden bizonnyal nem vettek észre. Nem sokkal később elkezdtek mozgolódni és egy húsz perc múlva el is mentek otthonról... Egyre inkább kezdem azt hinni, hogy ő az én biológiai apám. És ez megrémít. Nem akarom, hogy igazam legyen... Aztán a dohányzó asztalra pillantok, ahol megtalálom azt a bizonyos dossziét, amihez tilos nyúlnom. Nagyon érdekelt, hogy mi lehet benne, de vártam még egy kicsit az olvasással, hisz nem lehet tudni, hogy nem hagytak-e itthon valamit. Bár azt sem mondták, hogy hova is mennek, ami miatt nem tudom megsaccolni azt, hogy körülbelül meddig nem lesznek itt. Hát nem tudtam tovább várni, így elkezdtem olvasni a lapokat. Nem sokat értettem belőle, csak annyit, hogy valami DNS-t, jobban mondva Kree DNS-t jutattak az anya méhbe, amivel a magzat génjeit manipulálták. Elég sok szer fel volt sorolva és mikor a jegyzetekben lévő születési dátum és az enyém megegyezett... A lapok kiestek a kezemből... Aztán tovább néztem a személyes adatokat és igen... Ez a kísérlet én voltam, vagyis én voltam a kísérleti alany. A biológiai apám pedig az a férfi, akire gyanakodtam. Összeszedtem magam és rendeztem a gondolatokat az agyamban, majd összeszedtem a papírokat a földről és visszatettem a dossziét az asztalra.  Gondolom semmi jó sem származna abból, ha megtudnék, hogy tudomást szereztem az ő kis "titkukról"...
Gyorsan mentek a napok, hetek, hónap... Mással sem töltöttem az időmet, minthogy a kísérleti naplót elemezzem, de szerencsémre leírták azt is, hogy mi az én képességem: Látszat. A képesség azt takarja, hogy képes vagyok mások fejében illúziókat kelteni és elferdíteni a valóságot egy fokig. Lényegében a képességemmel anyuval szórakoztam. Anyuról azt kell tudni, hogy nagyon fél az egerektől, hát én a pici agyában néha-néha teremtek egy egeret és ő már ugrik is az asztalra, miközben én jót röhögök az egészen. Persze a napló vezetése még folyik és nem hagyták abba... Bár szerintük a képességem erős, az átlagnál erősebb, aminek csak örülni tudok. Aztán most ideköltözött a doki, jobban mondva összeállt anyámmal. Tizenhat voltam és nem tudtam mit mondani erre... Tudom, hogy ő az apám és más férfit nem láttam anyám mellett rajta kívül. Nem elleneztem a dolgot, hisz ha anyának ez kell a boldogsághoz, hát megkapja.
Nem tartott sokáig ez a dolog anyuék közt... Húsz voltam mikor szétmehettek. Nővérnek tanultam és tervezgettem, hogy én is az intézetben fogok dolgozni, ahol anyu, bár ő ezt nagyon ellenezte, de nem mondta, hogy miért... Természetesen tudtam, hogy hasonló emberek vannak itt, mint én. Szerettem volna találkozni velük, de ez a szakítás nagyon megviselte anyut. Gyógyszerezte magát, vagdosta magát, stb. Eleinte nem értettem, hogy minek ennyire drasztikusan próbálkozni, ha mindig megmentem, de megtaláltam a naplóját. Minden évben hát éves korától kezdve minden évben 12 feljegyzés volt. Minden hónap végén írt bele. A doki neve már az első bejegyzésben szerepelt. Konkrétan ő volt anyu első és szinte egyetlen nagy szerelme. Egészen eddig együtt voltak és most ez a szemét megcsalta anyámat. Gyerekes bosszúba kezdtem és próbáltam neki ártani. Tönkre tettem a kocsiját, elvágtam a féket benne, betörtem a házának az ablakát... Több alkalommal megvertem a nőcskéjét. Bár a veszekedés csúcspontja egy bírósági ügy volt. Megvertem és feljelentett, de nem tudta, hogy én tisztában vagyok vele, hogy ki is ő pontosan a számomra. Az ügyet eltusolták és volt papírom, hogy ki is az apám... Ám mire a tárgyalásról hazaértem... Anyámnak sikerült a próbálkozása. Előbb hazajött rosszullétre hivatkozva és nem is gondoltam bele, hogy... hogy... öngyilkos lesz.
Huszonnégy voltam, már rég befejeztem a tanulmányaimat és volt is diplomám... Meg tudtam állapítani, hogy... Bár ennek a megállapításához nem is kell végzettség, ha az ember fejbe lövi magát, akkor mindenképp meghal. El akartam tüntetni a nyomokat és ennek érdekében felgyújtottam a házunkat, majd elmentem "apuhoz". Meglepetés vendég voltam, nem számított rám egy konyhakéssel a kezemben... De nem érdekelt. Egy dologra tudtam gondolni! Meg kell lakolnia azért, ami anyuval történt. Mivel tudna jobban fizetni, mint az ő és a cafkája életével! Először apucikát leütöttem egy virágcseréppel és míg ő szundított, megkerestem a cafkát. A konyhában sütögetett vígan és nem számított rám. Fejt, addig vertem az asztalba, míg el nem ájult, majd a konyha székhez kötöztem és betömtem a száját. Apuci is hasonlóképp járt... A drága szerelmes pár egymást mellett... Hánynom kellett tőlük. Undorodtam ettől a férfitól. Aztán hozzáláttam a megtorláshoz. Míg apuci fejében épp egy erotikus illúziót ültettem, a nője minden ujjáról egyenként letéptem a körmöt... Mivel az utolsó körömnél, már nagyon visított, ezért egyszerűen elvágtam a torkát... Nem neki járna a szenvedéses halál, hanem a párjának, aki megcsinált és utána el is hagyott! Bár pechemre pont ilyenkor volt rajtam a kedvenc fehér felsőm, amit ez a hülye nő összevérezett! Apuci szeméről levettem a kendőt, hogy meg tudja nézni a szerelmét.... Gondolom nem tetszhetett neki a látvány, hisz hamar elkapta róla a tekintetem. Aztán kikérdeztem egy-két dologról. Kaptam válaszokat... Neki az anyám csak egy eszköz volt, amit a kísérleteihez fel tudott használni és én sem vagyok a lánya, egy szörnyszülöttnek nevezett, majd leköpött! Kerestem egy húsklopfolót a szekrényben, majd kétszer-háromszor arcon vágtam vele, aminek az eredménye a fogai köpködése volt, de arcáról a mosoly nem tűnt el és tovább szidott engem és anyát... Nem bírtam tovább... Megkerestem a kést és annyiszor a mellkasába vágtam, ahányszor csak tudtam, miközben az ordibáltam: "Dögölj meg! Dögölj meg! Dögölj meg!" Majd mikor végeztem, ezt a házat is felgyújtottam.
És ez volna a történetem.


 




D. - 16 - 5-6 hónapja






2015. credit by hogwarts chronles





Vissza az elejére Go down
 

Lucinde Armstrong

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The S.H.I.E.L.D :: Karakterek :: Kész karakterlapok :: Inhuman-